URUNK JÖVEL

Írta: Ráksi Miklós

"Valamely helyen akarom, hogy az én nevemről megemlékezzetek, elmegyek hozzád, és megtalállak téged" (Mózes II. 20.24b)

Ígérete szerint Urunk eljött hozzánk és az Ő nevéről való megemlékezés helye, az alsógödi református templom - áldásának bizonyságául - elkészült. Templomunkban összegyülvén hálaadással telik meg szívünk és magasztaljuk Istenünket a templomépítés megélt kegyelméért.

A hálaadás mellett örömmel tölt el bennünket, hogy templomunk felszentelése községünk várossá nyilvánításának esztendejében történik. Nagy utat tett meg a valamikori Grassalkovich uradalomhoz tartozott "Göd puszta" a városi rang eléréséig. Levéltári feljegyzésekből ismert, hogy a gödi templomdombon feltalált magyar falu istebfélő népe már templomot épített. A múlt század elején találták itt azt a harangot, melyre magyar nyelvű üdvözletet öntöttek. A török idők nehéz évtizedeit, majd kisebb-nagyobb birtokosok tulajdonlásait követően, az 1800-as évek vége felé már rendezett, szabályos település keletkezett a Dunának ezen apartszakaszán. Gödből előbb Kisgöd, majd Felsőgöd és Alsógöd lett, melyeken impozáns nyaralótelepek épültek. Az 1846 júliusában megindult - Budapestet Váccal összekötő - vasútvonal, a település gyorsütenű fejlődését eredményezte- A Dunakeszi Gyártelepen, az Istvántelki főműhelyben dolgozók és az elcsatolt területekről menekültek szívesen telepedtek le Alsógödön és alakították kertvárossá. Ma már a három Gödből egyesült városnak 15 000 állandó, és 4-5 ezer nyaralóként idejüket itt töltő lakosa van.

A református gyülekezet együtt született és növekedett a településsel. Mint szórvány, a 20-as évek végén szerveződött Vác anyaegyházának előbb leány majd fiók-egyházává. A váci lelkészek és segédlelkészek havonta 1-2 alkalommal tartottal istentiszteletet a Flach-féle "hosszú ház"-ban. 1924-ben Alsógöd közigazgatásilag elvált Felsőgödtől.

A hívek vallásos búzgóságából hamarosan megalakult az alsógödi egyházközség alapító presbitériuma. 1928-ban ajándékul kapott a kicsiny gyülekezet egy 250 négyszögöles kertet, melynek nyugati felén épült fel a mindmáig templomként használt imaház, a Sütő testvérek kivitelezésében. A kertben helyezték el az úgynevezett "Marci"-harangot, melynek kedves csengése 1998 november 24.-ig - az újtemplom tornyába történt elhelyezéséig - hívta áhítatra a gyülekezetet. Imaházunk berendezése, melyet felújítva templomunkban elhelyeztünk puritán egyszerűségében is rangos munka.

A szószék és a padok Mihály György presbiter, asztalosmester kezemunkája, a szószék mellvédjét díszítő faragott egyházcímer a váci fegyházban büntetését töltő egyik rab munkája, a szószék fölötti koronát (hangvetőt) Ráksi Miklós gondnok készítette 1992-ben, az Úr asztala Kovács Gyula testvérünk ajándéka; mindezeket hálából, Isten dicsőségére.

A 30-as évek közepétől rendszeresen heti istentiszteletek voltak. 1936-ban a gyülekezet pásztorául választotta Bene Zoltán lelkészt. A Dunamelléki Református Egyházkerület köztgyűlése 1937. november 18.-án határozatban hagyta jóvá Felsőgödi-Asőgödi-Sződligeti fiókegyházak társegyházként való anyásítását. A lélekszám növekedésével a 40-es évek végén az imaházat "L" alakban meg kellett nagyobbítani. Bene Zoltán nyugalomba vonulását követően 1968-ban Héder Lászlót választotta lelkipásztorául a közös presbitérium, aki 25-éven át pásztorolta a társegyház három gyülekezetét. 1993-ban bekövetkezett halála után Szotyori Nagy Gábort hívta meg lelkészéül a három gyülekezet.

Már Héder László szolgálatának idején felmerült az imaterem templommá alakításának igénye. A gyülekezet szándékának bizonyságául az egyik istentiszteleten a jelenlevők egyenkénti titkos szavazással döntöttek az építkezés mellett. A döntést követően a presbitérium - a gyülekezet egyetértésével - 1996. Január 2.-án "Az Alsógödi Református Gyülekezetért és Templomért Alapítvány"-t hozott létre. Megindult a felajánlás, a gyűjtés. Idős nőtestvérek, mint Németh Rózsika - volt diakonissza - éveken át gyűjtött magas összegű adományával indította a jövendő költségek fedezését. Nemes példáját követte az egyházfenntartó közösség csaknem minden tagja, tehetsége szerint. Az adományok növekedésével 1997-ben lérkezettnek láttuk a mérnöki tervezői munka elindítását. Csomós Ágnes, Mladek Ferenc és Szép László építészmérnök térítésmentesen készítettek terveket, melyek közül Mladek-Szép mérnökök által készített - a magyarországi református hagyományokat megjelenítő - templomtervet fogadtunk el. A tervezés indításánál 8,5 millió forint állt rendelkezésre.

A nemes ügy féltését és megvalósításáat magáévá tevő presbitérium testvéri szeretettől áthatott vitája során - miszerint ez a pénz a templomépítésre nagyon kevés -, Szász Ferenc korban legidősebb egyháztagunk, presbiter az eddigi adományin felül megajánlott 4 millió forintot azzal a kikötéssel, hohy adománya csak az új templom építésére fordítható. Az önkormányzat képviselő-testülete pártfogó hozzáállását bizonyítandó 3,3 millió Ft segélyt szavazptt me részünkre. A Dunamelléki Református Egyházkerület 500 ezer Ft-al segítette gyülekezetünket. Az imigyen megnövekedett forrás ismeretében - 1998 tavaszán elkészült a toronnyal, altemplommal, karzattal ékesített templom terve. Miután nyugati szomszédaink nem értekket egyet altemplomi célkitűzéseinkkel, a fellebbezések hosszúra nyúlt időtartama miatt az építkezés megkezdése június utolsó hetére maradt. Figyelemmel a piacgazdaságban divatos gyakori árváltozásokra, már 1997 őszén vásároltunk téglát, cserepet, betonvasat és faanyagot. Csakhamar megtörtént az épület kitűzése és megkezdődött az altemplom földtömegének a kitermelése és elszállítása, mely tetelem gépi és szállítási munkát Baka Béla nagyiparos Isten dicsőségére tett felajánlása ajándékaként köszönhettük meg.

A nem egészem egy nap alatt kimélyített munkatérben azonnal megkezdődött a betonozás, zsalukő falazás. Július 26-án Fónagy Miklós - az Északpesti Egyházmegye esperesének igehírdetését követően bensőséges ünnepség keretében megtörtént az alapkő letétele.

Ezt követően felgyorsultak az építkezés eseményei; a lábazat, a körítőfalak, majd a torony megépítése után a kocsorú zsaluzása, az áthidalóvasbetongerendák elhelyezése, az alagsori és toronybéli lépcsők zsaluzása, a tűzfal kiképzése. Szeptemberben megjelentek az ácsok. Kovács Gyula építészmérnök és ácsmester vezetésével mesteri ügyességgel alakították a tetőszerkezetet, a cserépfedést. November 26-án helyezték el a vörösréz lemezzel borított sisakot a templom torony koszorújára.

Derék mestereink a tél beállta után sem tétlenkedtek, 1999 januárjától július végéig folyt a templommá formálás műve: a vörösfenyőből készült nyílászáró szerkezetek beépítése, üvegezése, az altemplom vakolása, az elektromos hálózat kiépítése, kőporozás, terem és torony belső vakolása, az altemplom szigetelése. Június hónapban készült el a mennyezet, majd a mázolás-festés és meszelés következett. Az imaterem külső rendbetételére is jutott idő és anyag, hogy mint gyülekezeti terem méltó legyen a templomához. Utolsó nagy feladat volt a templom padozatának lapozása, valamint a szószék pódiumának elkészítése. Mindezek mellett megépültek a járdák, az esőtől védő tornácok. A gyülekezeti tagok szombatonkénti jó szívvel végzett munkája nyomán megvalósult tereprendezés, füvesítés, asszonytestvérein virágültetése otthonosobbá varázsolta a szent hajlék környezetét.

Nem lenne teljes a temploméítésről készített beszámolónk, ha nem szólnánk vállakozásunk anyagi fedezetéről. Az alapítvány létesítésének feltételeként előírt pénzösszeg gyűjtése már 1995.-ben elkezdődött. Az előzőekben nevezettek mellett egyházfenntartói járulékot fizető gyülekezeti tagságunk (mintegy 100 fő), templomépítésre adott forintjai az Északpesti Egyházmegye gyülekezetei, a Dunamenti Regionális Vízmű rt., a hejőcsabai gyülekezetk, a Dunakanyar Takarékszövetkezet, a Multiver utazási iroda, a katolikus és evangélikus testvérek adományai; az ökomenikus közös hangversenyek felajánlásainak összege, a téglajegyekből befolyt pénzek pénztári és OTP banki kezelésében június 30-ig könyvelt összege 17,2 millió Ft. A pénzügyek naprakész kezelésében Szalay Ferencné alapítványi pénztáros és dr. Bajnóczy Barna alapítványi elnök segítették a lelkipásztort. A presbitérium a gyülekezet nevében köszönetet mond minden - az építkezésben résztvevő munkásnak és felelős vezetőnek. Elsőrenden Mladek ferenc és Szép László mérnököknek a szép tervlapokért; Kovács Gyula mérnöknek és Császár Ernő technikusnak a lekiismeretes és egy éven át kitartó és odafigyelő építésvezetésért. Nagy Sándor, és fia, Nagy László kőművesmestereknek a precíz és anyagtakarékos szakmunkáért, Mészáros Vince faárukészítő mesternek a nyílászáró szerkezetek ízléses kilakításáért, Fabók Tibor festőmesternek és csapatának, Marinkás Miklós villanyszerelő mesternek valamint Kiss Sándor bádogos mesternek a szépm impozáns toronysüveg kivitelezéséért, Rancz Lajos és Gombos Miklós uraknak, akik a harang üzembehelyezésében voltak segítségünkre, Herr Péter úrnak, a készbeton és egyéb építőanyagok beszerzéséhez nyújtott segítségéért. Köszönetünket fejezzük ki dr. Kárpáti Klára ügyvédnek az alapítvány létesítésében végzett jogászi munkájáért. Végül, de nem utolsó sorban mondunk köszönetet szeretett lelkipásztorunk Szotyori Nagy Gábor ambíciózus, odafigyelő Isten végtelen kegyelmére hagyatkozó, templomépítő munkájáért. SOLI DEO GLORIA! Mindezért egyedül Istené a dicsőség!
1999. A Presbitérium